Szóval, a szocialista ipar eme remekbe szabott példánya 1972. márciusában látta meg a napvilágot. Valószínűleg az akkor jelenlévők közül a legmerészebb sem gondolta volna, hogy harminc évvel később és pár száz kilométerrel NYUGAT-abbra - még kimondani is borzalom - ilyen formában még működik, és (Bozse Moj!) amerikai alkatrészek dolgoznak benne! Pedig ez egy kiváló példája a baráti és ellenséges népek hatékony együttműködésnek.

Le kell szögeznem, - a világért sem szeretnék más tollaival ékeskedni - a motort nem én építettem. A jelenlegi állapot, egy-két kivétellel az előző gazdájának, Kalmár Tibinek a keze munkája.

Lássuk szépen sorjában:

A váz eredeti, nincs megvágva sehol (Ez változni fog). A blokk frissen felújítva, új főtengely, japán csapágyak, Lada dugattyúk, amerikai szimmeringek. A karburátorok Jawa 350 Twin Sport-ról származnak, kisebb főfúvókával, és egy-egy tíz mm-es bakelit közdarabbal, megelőzendő a magas henger-hőmérséklet miatt kialakulható karburátor felforrást (megtörtént, hogy oly mértékben felforrósodott a karbi, hogy a benzincsőben futottak felfelé a kis buborékok!). A légszűrő Polini márkájú sportszűrő, a könnyebb légzés érdekében. Az egész blokk fel lett polírozva, a dinamó háza krómozva van, ami egyébként átalakult 12 Voltra (Wartburg). Valamivel megbízhatóbb, de nem az igazi. (Ez is változni fog). A gyújtás kézzel szabályozható előgyújtású, a jól bevált Champion gyertyák Kis-Polski trafóból kapják a ménkűt. Az olaj jobb hűtését jelenleg csak a Németországból guberált mélyített, hűtőbordás öntvény olajteknő segíti, a keringetett olaj+olajhűtő egység még várat magára.

A váltó teljesen széria, kipolírozva. Terveim között szerepel egy gyorsabb negyedik áttétel beépítése is, de nem az 1:1 áttétel, hanem valahol a kettő közötti, mivel úgy tudom, ez a direkt negyedik nem vált be igazán senkinek.

A karosszéria is látványosan átalakult, a sárvédők nem tudom milyenek, de meg lettek toldva keresztbe-hosszába'. A kipufogó krómozott, a dobok H-D-ról valók. Az első sárvédőn egy Bogárhátú-indexnek készült helyzetjelző pislákol, az elején a krómozott keret kézi készítésű, akárcsak az első lámpa mögötti teleszkópszár-takaró lemez és a kormánykiemelő! A bőrtáskákat szintén Tibi készítette. Az üléseket a közeljövőben lecserélem, szélesebbre, puhábbra, vastagabb bőrkárpittal. A tank szintén ki lett szélesítve, sajnos egy-két helyen átüt a benzin. (Ez is változni fog). Ami igazán lényeges átalakítás, az a futómű, ami nem csak sokkal modernebb, hanem ezáltal használhatóbb és főleg biztonságosabb. Hátul kisebb átalakítás volt, az eredeti agyra 16"-os H-D felni lett felfűzve, 130-as gumival, sajna ennél szélesebb nem fér el a kardántól (a felni így is "félre van fűzve" az agyhoz képest). (Itt is változások lesznek). Az eleje Yamaha XS-től származik, ha jól tudom: a telók, a fékek, az agy. Erre az agyra is 16"-os H-D felni került. A kormány kiflik eredetiek, a Yamaha telók végére készült egy hosszabbítás, amiknek a vége passzol az eredeti kiflibe. A kormányt lecseréltem (aki látta a motort a Wild magazinban, vagy a Devils börzén az tudja milyen volt, szerintem túl széles és a formája sem tetszett), és egy Highway Hawk 1"-os DragBar-t tettem rá. A markolatok szintén a német katalógusból származnak. A kuplung és fékkar végén érdekes az ökölbe szorított kéz. A hagyományos fékcsöveket lecseréltem fémszövet borítású csövekre, sokkal határozottabb, és keményebb a nyomáspont. Ennél a több mint kétmázsás vasnál jól jön! A lábtartók előre vannak tolva, vele együtt a váltókar és a fékpedál is.

Nagyjából ennyi. A Gép igen jól motorozható, bár a hosszanti útbordákon meg tudja táncoltatni a lovasát, és a dönthetőségének is korán véget vet az igen széles lábtartó. Túrázni két személlyel, a feleségemmel szoktunk, megpakolva 90-100-as tempót lehet vele tartani hegyen völgyön. A fogyasztása is korrekt, öt liter körüli. Ezen a nyáron is belekerült egypárszáz km a Gépbe, és talán mondhatom azt, hogy nagyobb gondok nélkül. SOHA, SEHOL nem hagyott ott a sz*rban, azonban idegesítő és rendkívül bosszantó semmiség kis hibák akadtak: hol az első gumi szelepe "akadt" fel, és szép lassan leengedett a gumi, miközben már tökig felpakolva elindultunk túrázni, hol a gyújtótrafó lett zárlatos, legutóbb meg a tatai Desperado MC találkozóján tosztam el az egész délutánt, mert nem forgott rendesen, csak robbangatott, aztán kiderült, hogy az a szar kis kondenzátor krepált be. Na de ezért szeretjük.

A téli leállás alatt tervezem, hogy átalakítok néhány dolgot. A legelső a dinamó kihajítása lesz, és egy normális 12V-os generátor épül be. Meg is van a dolog, egy Suzuki Swift generátora, kicsi, kompakt és egész mutatós. Másodszor pedig elvágom a nyakát! Az első villanyakat megdöntöm pár fokkal, és az első teleszkópokat is megnyújtom, persze csak annyira, hogy ne okozzon stílustörést, viszont az egyenesfutáson (és a látványon) rengeteget javít. Harmadszor a hátsó agyra is felkerül egy tárcsafék, természetesen hidraulikus.

Tudom, hogy sokak szerint szentségtörés az ilyen és ehhez hasonló veteránok "szétbuherálása", de szerintem ez a motor elég dekoratív lett, az átalakítások pedig csak a javát szolgálták, az esztétikai szempontok mellett a használhatósági foka is nőtt. Kell az olyan motor is, és kell az ilyen is, ki-ki döntse el maga, Ő milyet szeretne.