szilvi: Ez igen! És ragozni is tudod? (görényfejecske)

Maci: izéizé

szilvi: úgy értem, ő is gyönyörű, mint én.

Maci: Ó, köszönöm szépen. (Ez is a KISZ tagsághoz szükséges lelki magabiztosság építéséhez tartozott hozzá, mi?)

szilvi: Igen. Tudom.

szilvi: Nem. Ő is gyönyörű.

Maci: Ja igen, a galériámról ugráltam le, márcsak a rekonstruálás végett!

Maci: Vénusz is kómás volt?

Maci: rendes vagy

szilvi: Na gyere, mint Keresztapa, áldásom adom a KISZ-tagságodra...

szilvi: A Hajléktalan Vénusz születése.

szilvi: Viszont amíg rekonstruálgattál, bekékült még néhány részlet... Tehát utsó kép, amikor szállsz, mint Ikarusz, aztán a következő, amikor megszületsz a habokból, mint Vénusz.

Maci: na jó, legyen meg a te akaratod. Te színtiszta kommunista...

Maci: Ja, és egy darabig arra sem, hogy hol lakok.

Maci: Egy vásárhelyi cimbora gondolta úgy. Nem akart ő röptetni engem, csak kicsit nagy volt benne a lendület, meg a vörösbor azt hiszem. De tutin összehoztuk, mert a jobb arcom és a bal térdem külső széle kék-zöld. Próbáltam utólag rekonstuálni az esés lehetséges formáját, de nem jutottam semmire. A földetérésre már sajna nem emlékszem. Sőt még arra sem, mikor megkerestek a habok alatt.

szilvi: Csak semmi feltételes mód! (Kicsi vigyorgó vörös csillag sincs... )

TZ: Nem tud úszni, vagy utál fürdeni, mármint tisztálkodni?

szilvi: Itt nem az a baj! Már megint nem érted, Maga a VÍZ!

szilvi: Aztán vajon kik gondolhatták úgy? Gondolom, nem áldozatnak félretett szűzléánykák... Milyen bulikba jársz Te, mesélj csak!

Maci: Köszönöm a lelkemnek szánt építő kritikát. Jó szocialista válna belőled.

Maci: Én sem oda készültem, a medence egyszercsak ott lett felfújva erős biztonságiőrök által és egyesek úgy gondolták, hogy nekem benne a helyem.

szilvi: A sminkeddel nem volt semmi baj, ne légy már ilyen KISZhitű!

szilvi: Nem ezt, gyagyás! Csak próbáltam hangot adni habosmedencés partyk iránt érzett legyűrhetetlen előítéletemnek...

Maci: Mégiscsak szar volt a sminkem...

Maci: Hát izé (először csúnyábbat írtam), jobb lett volna, ha a tűzbe ejtenek fejre és oda a csodás hajkoronám? Miii? Ezt akartad mondani?

szilvi: Én meg aszittem tennapelőtt, milyen díszkretén vagyok, hogy nem kérdeztem rá, milyen fegyvernek látszó tárggyal illette Richárdunk jobb orcádat. Hát, ezért nem járok én habosmedencés partykra, inkább csak tábortüzesekre... A habot hagyom a sznoboknak... Na, amit most kapni fogok...

Maci: Ja, pont egy hete. Ájultam, meg beütöttem fejem, eléggé, azért vagyok ilyen titkárnő. Kicsit kék-zöld. De tuti sminkes vagyok.

szilvi: Miért, máskor igen?

Maci: tegnap ittam. de most nem ejtettek bele a habos medencébe!

szilvi: Ittál ma meló előtt, KISSZivem, vagy mi van?

Maci: Most olvastam (de biztos csak nekem új): A múltban élni egy dolog miatt jó. Olcsóbb volt.

Maci: Csak visszafogott voltam mint egy szőke titkárnő. Maximálisan azonosulok a rám testált feladattal. Ilyen egy jó munkaerő!!! Hajrá! (Tuti bevettek volna a KISZ-be)

szilvi: Szóval izé. Hát, jó kis szó. Bár többéves újságírói múlttal a hátad mögött kissé szerény csúcsa a szókincsednek, nem? (Reklamálni fogok TZ-nél, hogy legyen olyan smiley, aminek kimondottan gonosz a vigyora...)

Maci: és az a tinilányoknak is jó?

Maci: izé vagy (először csúnyábbat írtam)

szilvi: Olvastam. Azóta soxor eltűnődöm, milyen jó lehet, ha az ember nyugdíjas és két tinilány megerőszakolja...

szilvi: Na ezt csináld utánam!

Maci: Ha még nem olvastad volna a Védett férfiakat, tedd meg, és aztán beszélj ilyeneket!

Maci: amelyiknek lóg a szájából a bagó

szilvi: Na jó, de három milyen?

Maci: Mostmár tudom miért mondod mindig hogy görény vagy. (tényleg hülye vagyok: ezek a vigyorgó izék odabiggyesztése meghaladja képességeimet. vedd úgy, hogy ott van mondjuk három)

szilvi: Úgy érted, pár sör után méginkább hülyeségeket beszélsz, mint egyébként?

szilvi: Ezt most ne értsd túl hímsoviniszta kijelentésnek, de pasiolvasmány. Nem sok képviselőjével találkoztam eddig a szebbik nemnek, aki értékelte volna. A második kérdésedre hadd ne válaszoljak!

Maci: De nem ám. Pótolható mulasztás? És van annyira jó mint a Germinal??

Maci: Hát elkezdtem fejtegetni, de kitöröltem, mert lehet, hogy annyi hülyeséget hordanék össze, hogy nem akarok nyilvánosan megszégyenülni. Majd kifejtem néked a későbbiekben, mondjuk pár sör után, mikor már egyébként is hülyeségeket beszél az ember és akkor majd senkinek nem tűnik fel. No?

szilvi: Megvan! Értem! Te nem olvastad Puzo-tól a Keresztapát, ugye?

szilvi: Magamnak? Lehet, hogy ma a szokottnál is hülyébb bírok lenni, de nem értem...

Maci: Szóval, magadnak akarod a göglött halat. maci, maci, te kis telhetetlen!

Maci: Vettem az adást kedves maci.

Az "agy" itt valójában "egy"...

Egervári Zoltán: Hát, nem hinném. A Fábryéban néha van humor...

szilvi: Bonasera, Bonasera!

Most, hogy a család élére kerültem, első dolgom az lesz, hogy aki kisbetűvel írja a nevem, annak a golyóálló mellényébe agy döglött halat teszek és azt elküldöm a családjának...

ricsi: Hát, addig sem voltál normális, amíg nem volt motorod, de ha ez nálad ilyen, hát sztem add el inkább...

ricsi: Ha meg nem sértelek, kezdem sejteni ki írja Fábry Sanyi bácsi végeláthatatlan (hallhatatlan) monológait. De miundenképp gratula.

szilvi: Nocsak hát megvette? Jó példa az átalakulásra, avagy hogy alakul át egy kis fémlemez és papírdarab pár perc alatt bukósisakká....

Rubi: Hát kérdezd meg macit! Vagy nézd meg Ricsit a bukósisakjában!

szilvi: Atomanti?? Honnan a megtisztelő név?

TZ: Amit végzett az mind csak tévedés...

Rubi: Nos, melyik szakmát is tévesztette el Richárd?

ricsi: öööö, remélem pusztán a motorod felett érzett öröm mondatja veled ezt a sok, hmmm, igazán szárnyaló, ööö, kifejező gondolatot. Egyébként is, a neved mától - vagyis tegnaptól - Atomanti. A keresztapád meg maci. Fúúú

ricsi: Nagyon szépek a számok a motorodon....khmmm.
Egyébként, újra köszönöm a tegnapi pakkot. Mindez jelentős lökés nekem.
Egyébként Ricsi véletlenül nem szakmát tévesztettél /kollegák nem tudják miért röhögök ennyire/

Nnnnnna. Ahogy már Zoli említette, megvannak a vizsgák. Megkaptam életem első(! ) rendszám-matricáját! Az elsőkerék-csúsztatás nem igazán ment, lassulás is bajosan, de nem szívóztak.
Az út is problémamentes volt, azon már meg sem lepődtem, hogy elment a töltés... Mikor már ragasztották a matricát, hiába próbáltam arcomra kiülő rémes mosolyomat erővel letörölni, nem ment. Fültől fülig ért a szám, hiányos fogsoromat feltárva a nagyvilágnak, és mikor Krisztián 90-nél beelőzött, a vigyor csak még szélesebb lett, az erős szembeszél szájpadlásom alá kapva letörte fejem tetejét, amit elhagyva váltam Én a fej nélküli motorossá, de erre a névre nem voltam méltó, mert fejem alsó része azért megmaradt, így inkább Állkapocs, vagy Kapocs lett a nevem, és ha valaki elenged egy kis szópoént, hogy: Neked már áll, Kapocs?-hehe, én a jó viccen derülve bugyborékoló hangot hallatok, ahogy gégefedőmből kiálló, kígyóként vergődő nyelvemet csapkodom, mint régi leszáradt ág helyén növő új, kobak-rügyet, és eresztek belőle egy új, szép kókuszt, így válva saját anyámmá, és az anyai örömöket mindenkivel megosztani kívánó rétorrá.. Bár ez nem igazán tartozik most ide.
De vajon mi lehet a töltésemmel?