Maci: Az igazsághoz azért az hozzátartozik, hogy bizonyos dolgokat nagyon rendesen meg tud csinálni. Drágán és nem gyorsan, de a dobjaim rendesek például. A fényezésben sincs hiba, csak én verem össze vissza a motort. Árul olyan bilincseket, amiket más nem vállalna el. A sérelmünk igazából abból a félre értésből adódik, hogy ki mit ért nagy generál alatt. Vagy krómozáson. Egy konkrét példával még megvilágítanám a kérdést, aztán többet nem írok róla. A Balázs motorját, aki látta, az el tudja képzelni milyen műgonddal lett összerakva. Többször nyomatékosan jelezte Lajosnak, hogy úgy szeretné összerakni, hogy többet ne keljen hozzányúlni. Erre ő röhögött és azt mondta, úgyis szét kell majd szedni. És igaza lett.

A dobokra való spórolással nem kell sietned, én sem teszem.

TZ: Hál'istennek még nem volt szerencsém ez emberhez, bár az árairól már hallottam legendákat, amit az emberek csak suttogva mesélnek, miközben lopva hátrapillantanak a válluk felett és összerezzennek, ha valaki kiejti a nevét... Na de félre a tréfát: ezek szerint nem vele fogok kidörrentőket csináltatni, hanem a Tiédet kell megvennem. Ó, de kár...!

Maci: Én egy másik kifejezésbe kapaszkodnék bele: "drága ember" Értsd szó szerint. Hallottam már olyan megfogalmazásban is ő rá értve, hogy "a világ legdrágább embere".

Vörös Balázs: Az "egy fojtában" tettleg bántalmazást jelent?

ricsi: Hát az nem. Majd máskor.

ricsi: Olyannyira nem váltjuk egymást, hogy valószínűleg mi is lemegyünk Kapolcsra.

Vörös Balázs: Ti váltjátok egymást a TZ-vel? Te megjöttél, Ő elmegy... Így soha nem lesz semmi a sörözésből...
E.Z.: Akkor nem volt motorvásár a hétvégén?

TZ: Sziasztok! Elképedéssel olvastam Ricsi történetét! ... Zoliét nagyjából ismerem, sőt kiegészíthetném még már-már elfeledett részletekkel. Például azzal, hogy a blokkból kifolyó olaj előtt a váltóból KIÖMLŐ (kb. egy perc alatt kint volt! ) olaj terítette be a garázs alját, ugyanis egyáltalán nem volt betömítve! Én már csak azt nem értem, ezek után miért ilyen szemérmes a Zoli, miért nem nevezi meg ezt a drága embert? Mivel nekem is elég bosszúságot szerzett - a saját motorommal - , úgy érzem, megnevezhetem Tóth Lajost. Lehet vele csináltatni dolgokat, csak nagyon oda kell figyelni és egy fojtában noszogatni. A kezelési útmutató hozzá tényleg az, hogy amikor szemben áll vele az ember, el kell képzelni, hogy az van a homlokára tetoválva: átb...lak!

TZ: Most jöttem haza nyaralásból, ha lesz időn én is mesélek szépeket. Ezek a meséim népmesei ihletésüek, mert igazak! Mixer

TZ: Igen, ezzel én is így vagyok. Egyszerűen szomorú leszek, mikor az üres blokkház, és darabjai tárolására szolgáló tejesláda mellé leülök, és sorra veszem az elbarmolt dolgokat. Minden kedvem elmegy az összerakástól, ha ránézek pl. a dinamó tartó kis öntvény-vájúra, illetve a helyére, mert a szakember flexszel lefaragta az egészet! Mivelhogy a 12 voltosításhoz a dnyeper generátort "hát hova máshova tettem volna?". Mikor az ilyen helyrehozhatatlan hibákat nézem, elfáradok, mielőtt nekiláttam volna a munkának...
Így állt a motor évekig porosodva, mikor is történt valami jó dolog velem, pontosan tavaly augusztusban, ami újabb erőt adott, és elkezdtem a hiányzó alkatrészeket összeszedni, és tudtam, hogy mindenképpen gyönyörű motort csinálok egy éven belül az enyémből. Az időből sajnos kicsúszok, de lelkesedésem töretlen. Múlt augusztusban a sorozatos kudarcok után végre a böngészőm kidobott egy olyan címet, amit már rég szerettem volna látni: http://ural.hu .
Azóta, ha erőt vesz rajtam a kétségbeesés, csak nézem a motorshow képeit, és megyek bütykölni...
(Na, eleget szoptuk egymás f*szát.)

/Na, a vége lemaradt. Majd szólók magamnak, hogy intézkedjek!
itt a folytatás:

És most megint sok mindent kihagyok, teszem fel az új szép anyákat az új tőcsavarokkal. Nem csavarból volt kevés. El van cseszve az egyik menet az öntvényben és a gyári csavar annyira kifelé áll, hogy nem lehet a hengert feltenni. Ezért voltak rövidebb, normál menetes csavarok is alkalmazva. Itt már semmin nem lepődtem meg és kerestem a négy rövidebb csavar közül a görbét. Láss csodát (borzadj el), meg találtam az odavalót. Volt egy görbe is közöttük...

Már nem is kell röhögnöm.

ricsi: Na, ma se tudok százszázalékosan dolgozni a röhögéstől. Kár hogy nincs itt, vagyis nyaral a Balázs, de ha ezt meglátja, biztos ő is megtoldja egy hasonló történettel a témát.

Lehet, hogy észre vettétek már, lecseréltem a motorom melletti szöveget a motorshowban. Akkor gondoltam csak szólni, ha a képeket is frissítettem és addigra terveztem a szöveg finomítását is. Na, ott is van egy név a köszönetnyilvánításban. Ki fog kerülni rövidesen.
Az illető azóta is sajnálja, hogy eladta nekem ezt a motort. Túl olcsónak tartja az általa megnevezett 280-at. Darabokban vettem, de felújítva. Kisebb hiányosságokkal. (10.000 Km-ig garanciát vállalt rá) 61 egyszer utaztam le egy-egy hiányzó darabért, amiket egyre kelletlenebbül kaptam meg. Már lemondtam a hátsó lábtartókról és a levegővezető csövekről. Minden alkalommal meghallgattam egy anekdotát a többi szerelő gányolásáról. Például, hogy hamarabb fényezik le a motort, aztán rakják össze. Talán éppen akkor mentem a hátsó sárhányó utolsó darabjáért, aminek a pálcája persze nem passzol kicsit sem a motorhoz. Azóta sem hiszem, hogy vehettem volna jobb motort, így a gyanakvásaim lassan törtek felszínre és kb egy hónapja telítődtem a motorom felújításának barbárságával. Folytatom. Nagy nehezen, a fényezet darabokat, addig alakítottuk (itt is megköszönöm Balázsék türelmét), hogy össze lehetett állítani a motort. A motorolaj másnap reggelre kiömlött a földre. Hosszas keresgélések után megtaláltuk a hiba okát. Nem az általunk gondosan megcsinált tömítéseknél volt a baj. (Ugyanis ezeket mind helyből cserélni kellet, mert mindenhol voltak megszakadt menetek így nem volt csoda az olajfolyás.) Az első átmenő tengely közepén volt megrepedve az öntvény. De sebaj. 10.000 Km-ből még egyet sem tettem meg. Na, azt küzdést nem bírom leírni. 40.000 ft és 2-3 hónap volt a garancia szó jelentése, és még én tartoztam hálával. Talán egyszer össze írhatnánk tényleg ki mit talált a motorján és még mindig gyanítom, hogy nekem nincs sok okom a panaszra, csak jobbat vártam, mint kaptam. Voltak sok meglepetés de egy évet átugrok.
Az állandó olajfolyást megszüntetendő leszedtem a hengereket. Az egyik oldalon levoltak ragadva gyűrűk. Rémületet és tehetetlenséget éreztem, aztán próbáltam nyugtatni magam, hogy a motor makulátlan csak én nem járattam be rendesen. Új gyűrűk és jobb lesz mint új korában. Ha már lent vannak a hengerek új szép önzáró horganyzott anyákat akartam feltenni a hengertalpakhoz. Ekkor jött a következő meglepetés. A tőcsavarok páronként szemben normál és finommenetesek voltak. Gondoltam, nem volt elég csavar. Hanyag dolog, de majd én orvosolom a kérdést és legyártattam megfelelő tőcsavarokat. Közben elkészültek az új gyűrűk. Ja, a régiek. Igyekszem nem mindent leírni, csak ami idetarozik. A motor mindig is füstölt. A lehúzó gyűrűk helyett is kompresszió gyűrűk voltak fent. (Ehhez is volt története az illetőnek, mégis így rakta össze az enyémet.)
(És itt egy kitérő, de a hangulat megértéséhez fontos és jellemző adalék. Ez időtáj vettem a K-68-as porlasztókat egy csepeli börzén. Boldogan lóbáltam az új szerzeményt a mesteremberem standja előtt is, mire ő egyből kommentálta a tizenháromezer forintos karburátor párt. „Alapjárat lesz, de a motor nem fog menni. Eleve az úszóház nincs vízszintben! ” Mondjuk, egy évvel ezelőtt ő hozott volna nekem ilyet 30-ért Németországból, ha kap. Szerencsére nem kapott, de akkor legalább tudnám milyen tuti szerkezet is ez. Ezt csak a precizitás miatt jegyeztem meg.)
Tehát új gyűrűket pakolom föl, és látom, hogy a barom gyűrűs nagyobbakra csinálta őket 2mm-rel mint kellet volna. Na, leszedtünk a Krisztiánnal 2mm-ket az egyik hengerhez, majd kezdtük a dolgot a másik hengernél. Még jó, hogy előbb mértünk! Ott nem kellet leszedni. (Kitalálhatjátok, ez volt a minta.)
Ez aztán a precíz motor, aminek a teljesítményét leveszi a K-68-as ferdesége.

Na itt egy elborzasztó példája a szerelői hozzá nem értésnek, melyet ha verses formába öntenék, csakis jambikus pentametert használnék, és a címe az lenne: Balekságom története, avagy miért lettem én is motorszerelő
: Nem az első szerelő volt a srác, aki a motoromon dolgozott. A második és egyben utolsó. Az elsőtől éppen hogy helyre tett kerékkel, alkatrésszel teli hátizsákkal toltam éppen át az Ő garázsába. A sok baklövését nem részletezem hely hiányában, az engem legjobban megragadót mondom el: Szóval fúrni kellett a gépet, meg fötengelyköszörülni. El is vitte a drága, egy sráchoz, aki pestre szállította az efféle munkákat. (akkor még Nyíregyházán laktam). Már akkor gondolhattam volna, hogy nem jó helyen járok, mert a városban több jónevű gépműhely is volt akkoriban, amiket persze az én mesterem leugatott... '98-ban a 15.000 ft-os végösszeg sem boldogított tulságosan, pedig még nem is tudtam, hogy mi jön ezután... Ugyanis a mikor visszahozták a hengereket, láttam, hogy a jobb oldalinak egy kb 8-10mm hosszú, 4-5mm széles lyuk(!!! ) volt az oldalán. Addig fúrták az állatok, amíg el nem fogyott az anyag! De semmi bocsánat, meghüvelyezzük neked, hanem nesze paraszt, toljad! Mivel akkor még, süldő parasztgyerek koromban csak irigyeltem a betüt, a szerelőm nyugodtsága énrám is átragadt, azt hittem, megoldja a dolgot. Persze. "Hegesszük be! " mondta, és el is vittük hegesztőhöz, aki azon a héten már nem is tudott dolgozni a röhögéstől. Másik jó ötlete a "Én simán beragasztom, bazzeg! " kezdetű volt, és becsületére váljon, be is ragasztotta valami fémragasztóval, amivel be lehetett indítani. Persze az első gázadásra elefántölő lövedékként fúródott a ragasztócsomó a garázsajtóba... A megoldás az lett, hogy: "Menjél, vegyél valakitől egy hengert, te ismered ezeket a hülye uralosokat! " , így útra keltem, és sikerült egy K-750 jobbos hengert szereznem, ami kb olyan méretűre volt fúrva, mint az enyém. "Nem baj, jó lesz az, nem versenymotor ez! ". Persze a kiegyensúlyozatlan kompresszió miatt a főtengelyt hamar taccsra tettem, kezdhettem előröl a felújítást. Időközben már kijártam a szerelőiskolát, a főiskola alatt dolgoztam több helyen is szerelőként, tapasztaltam hasonló, és kevésbé cifra dolgokat, és most már próbálok mindent tökéletesen csinálni a saját motoromon. Így fordulhatott elő, hogy a '96-ban vásárolt motorommal, túlzás nélkül mondom, 500 km-nél többet biztos nem mentem. Remélem idén ősszel összeáll, és veletek tarthatok ide-oda. Bár ha kész lesz, budira is azzal fogok menni.
Végül mégis csak megköszönném a szerelők gyöngyének, a nyíregyházi illetőségű Szűcs "Csókos" Tamásnak (remélem olvasod, te paraszt, és megfulladsz, hogy lehugyozhassam a sírodat! ), hogy szakértelmével, és követhetetlenül gyors helyzetfelismerő képességének segítségével azon kevesek egyikévé tett, akik MŰKÖDÉS KÖZBEN SAJÁT SZEMÜKKEL ÉLŐBEN LÁTTAK EGY DUGATTYÚT!!!
"Na ezt űberelje valamék hülye uralos! "
Vége