ural












Belép
Regisztráció
Keresés:



Támogatónk:
domdom.hu


Ural.HU » MotorShow » pocsó: A "rajongók"

A "rajongók"
(M)ilyen a „B” közép



Nem csodálkoznék, ha a velem egyszőrű kollégák ennél a résznél megágyaznának maguknak, elmennének fogat mosni, majd aludni, (jobb esetben a hűtőhöz bandukolnak egy üveg sörért) ugyanis itt és most pár szóban szeretném ecsetelni milyen visszajelzéseket kap egy veterános, cirkálgatásai közben. Attól sem lepődnék meg, ha ők cifrább történetekkel gazdagítanának minket, de mivel még nem igazán ismerem sorstársaimat, kénytelenek vagytok beérni az enyémmel.

Alapeset:
Lakott területen belül megállsz valahol néhány röpke percre és vársz valakire.
Járókelők szemében felcsillan egy kis szikra ami az alábbit árulja el. "Hú de jó, végre egy kuriózum!!!" Néha egy-egy fénykép is elcsattan.
Kezdjük kicsit variálni a szitut. Maradjunk a lakott területnél, ahol szintén megállunk várakozni, de a közelben legyen egy kocsma. Te még véletlenül sem tudsz erről, de mihelyt megjelenik az első kicsit becsiccsentett szimpatizáns, leesik a tantusz,
-Kutya meg a mája, már megint egy talponálló van a közelben!-. (Tapasztalatom azt mutatja, hogy a járókelők túlnyomó része az elfogyasztott alkohol nagyságával arányosan szólítja le a veterános motorosokat, szegénykéim még a piros lámpánál is hajlandók 10 -15 méterről megosztani veled a kéjes elégedettségüket a motorod iránt és ezt ordítás vagy fütyülés formájában juttatják el hozzád. (Itt nem lyukat akarok beszélni a hasatokba. Tényleg így van. Életemben annyi férfiember nem fütyült utánam, mint mióta Hubán motorozom.)
Szóval, a törzsvendég megy hazafele a családjához, (vár rá a jól megérdemelt pihenés) mikor megpillantja a motort. Mivel a reflexek kicsit tompábbak, a fejben kiadott "állj" utasítás lassabban jut el a lábakhoz ennek következtében a motorod után jó 1,5 – 2 méterrel megáll. (Azért nem tudok pontos távolságot megadni, mert ugye a lassulást befolyásolhatja a súrlódási tényező (papucs vagy bakancs van rajta) a légellenállás és a sebesség (Mennyire van már késésben és mennyire keménykezű az asszony.)
Zsebreteszi a kezét és kezdődik a mustra. (Ilyenkor próbálom elkerülni a tekintetét, hátha a verbális ismerkedéstől eltekint, és újra elindul a jól megszokott nyomvonalán, ha ez nem sikerül, a sztori az alábbiak szerint alakul)

-Te, szép a motorod!!! (Mivel nem ismerik a keresztnevemet jogosan használják a Te megszólítást)
-Igen, nekem is tetszik, köszi szépen.
Itt felbátorodik és közelebb jön.
-Mikori? (Gondolom ezt azért sikerül tisztán és érthetően megfogalmazni, mert tömör és rövid a megfogalmazás)
-1970-es
-Pannónia, mi? (Általában itt szoktam a gondolataimat az ő egyszerűségükre átkonvertálni)
-Nem, ez Ural.
-Mi? Ural? Ja, ez a ruszki BMW koppintása! (Ekkor egy elégedett mosoly jelenik meg az arcukon, jelezve „Nem akármilyen koponyával találkoztál össze öcsém!” (Hogy mennyire igazuk van!))
-Igen, az. (Most miért kezdjem el mondani, hogy ez igazából egy M63-as ami már nem is hasonlít az erdeti R-71-es bömösre és minek kezdjem el felsorolni hogy egy M-72 mennyi minden apróságban tér el az ő álmai BMW-jétől)

A továbbiakat már nem részletezem, mert innentől fogva az összes párbeszéd eltér egymástól, amiben mégis hasonlít az, hogy én belenyugodva csak bólogatok és hallgatom az öregmotoros sztorijaikat.

Na nézzünk egy másik példát (Szerencsére ez még csak egyszer zajlott le.)
Piros a lámpa, megállok. Oldalkocsiban az egyik barátom ült ölében a hőn szeretet kutyája. (P.Krisz itt egyből magára ismerhet. Amúgy, utólagosan megkérdeztük (az ebet) mennyire tetszett neki a motorozás és három vakkantással egybekötött farkcsóválással közölte velünk, bármikor hajlandó újra 3 kerékre szállni. Ebből is látszik mennyire univerzális hordozóeszköz az oldalhajós szerkezet) Mellettünk lévő sávban megáll egy bömös benne 2 fiatalember, aki a kedvenc stílusú hajviseletemet viseli: a bikanyakkal megbolondított tarkopaszt. (Ahogy a gépjármű közeledett már érződött, nem fogom megúszni kommunikáció nélkül.)

-Szép a motorod, he! (Ne legyenek előítéleteink, hisz egy állatfajtól származunk.)
-Köszi szépen. (nem akartam túlzottan belemelegedni mivel vártam a megváltó zöld érkezését)
-Mennyiért adod?
-…..????…….. (Szó bennragadt csak a gondolatok röpködtek. -Valaki hülyeségből kirakott egy eladó táblát hátulra? Hisz ez nem lehetséges, pár perccel ezelőtt ellenőriztem a féklámpát akkor még nem volt ott semmi!)
Krisztián mentett ki a néma döbbenetből, amikor is gyorsan rávágta.
-Nem eladó, hisz nemrég vette.
-Komolyan mondom, most azonnal megveszem! (Sosem hittem volna, hogy a világ ennyire felgyorsul! Most már autóból lehet szendvicset venni, mozifilmet nézni, miért mertem én balga azt gondolni, hogy épp egy motorvásárlást ne lehetne innen eszközölni. Csak én lehetek olyan marha, akinek ˝ éves utánjárás kell egy motor megvásárlásához. A szereléséről meg ne is beszéljek.)
-Á, nem eladó – és megjelent az arcomon az a guminyulas mosoly
Szerencsére vagy szerencsétlenségemre (Lehet, azóta már milliomos lennék) zöldet kaptunk és mindenki a saját gondolataival indult tovább. (A gondolatokat illetően lehet, hogy nagyon optimista vagyok?)