ural












Belép
Regisztráció
Keresés:



Támogatónk:
domdom.hu


Ural.HU » MotorShow » pocsó: Kutatás

Kutatás
Mikor már alig férsz a bőrödbe



Mint azt a korábbi fejezetben említettem az elhatározást, miszerint lesz egy gyönyörő motorom tett követte. Kezdődhetett az asszony pszhikai meggyőzése és a vas keresése.
Mit ne mondjak egyik sem volt egyszerű. A számtani logikát félretéve én inkább a 2. résszel folytatom. (Maradjon az én titkom mivel is sikerült az Magdit meggyőzni. (másnak se legyen olyan egyszerű)) (Amúgy is benneteket ez jobban érdekel)
A válogatásomat arra hasonlíthatom mikor a Pom-pom mesében Gombócartúr beszabadul egy édességboltba és az eladó megkérdezi.
-Milyen csokit szeretnél?
-Hát édescsokoládét, keserűcsokoládét, kerekcsokoládét, lyukascsokoládét és közben ezerrel csorog a nyála.
Kb. én is ezt éreztem mikor hosszú évek után először rákerestem a motorokra az interneten. (Pannónia, Izs, Etz, Royal-enfield, Zündap stb) Végül a boxer hang és az oldalkocsis hajó kellemes látványa meggyőzött. IGEN, ilyen kell nekem!!! Egy négyütemű oldalhajós boxer!!!!! (Most lehet köpdösni, ha valaki nem ért velem egyet.) Nagy szerencsémre egy régi iskolatársamat (alias Rubit) is megtaláltam netes barangolásaim közben. Ő lett a mentorom.
Keresgéléseim elején olyan alapvető különbséget nem vettem észre, mint egy SV vagy OHV szelepvezérlés, Ural vagy Dnyepr, papíros vagy papírnélküli ("van egy adásvételim és ha elmész a közjegyzőhöz áttudod íratni") ennek eredményeként az első pár hónapban bármilyen motorról küldtem át neki képeket mindig csak nyugalomra intett. (Egy igazi tanárbácsi!) Végül, közel fél éves keresgélés után az egyik levelemre azt a választ küldte
-hmm.... érdemes megnézni.
Na nekem sem kellet több. Telefonálgatás hegyek (Kiderült, nincs meg a törzskönyv, aki elakarja adni nem az ő neve szerepel a forgalmiban) Jó pár napos telefon egyeztetés után végre sikerült tisztázni a dolgokat és jöhetett a személyes találkozó. Mit ne mondjak, úgy izgultam mintha az első randira készülnék. (De nem is csodálkozom rajta, közel fél éve voltam már kiéheztetve. Ilyenkor már az ember még a guruló krumplit is meg..... (Ezt hajdanán az egyik középiskolás tanárom mondta nekünk mikor már nem tudtunk az óráján magunkkal bírni a tavasz közeledtével)) Szerencsére két higgadt vőfély is elkísért, Rubi és Krisztián.